Sződ Község Önkormányzata

Sződ, Dózsa György út 189. szám alatt található. Magyaroszág műemlékjegyzéke alapján az épület műemlék jellegű, hrsz: 120.

Gr. Grassalkovich Antal (1694-1771) koronaügyész birtokszerzésével együtt templomépítő tevékenysége is lendületes volt. Templomépítészetének egyszerre sajátja a szellemi-történeti tradíciók, a katolicizmus folytonosságának tisztelete és a hitélet új idővel hagyománnyá nemesülő helyszíneinek megteremtése. A templomok építésének természetes velejárója az egyházszervezői munka kiteljesedése és Isten hajlékainak megépítését kísérő parókiák, így köztük a sződi emelése.

A sződi templom építtetője I. Grassalkovich Antal 1771-ben halt meg. Ezért az ő elképzelései alapján fia, II. Antal idejében nemes terveinek végrehajtójaként szeme világát vesztett özvegye, Klobusiczky Teréz (I. Grassalkovich Antal harmadik felesége) építtette a sződi emeletes parókia épületét 1778-1781 között.

1718-ban Althann püspök Vác-kis-hartyánba (a mai Váchartyánba) helyezte át az eredetileg Sződre tervezett plébániát és plébániaépületet.

„Amennyiben a plébániai iratokból megtudható, Sződön a Vácz-Kis-Hartyáni anya egyházból való kiválás után, 1740-ben a plébános számára olyan házat jelöltek ki, amelyet egykor az uradalmi tisztviselők laktak (?!), két lakószobából állt, melyek a plébános rendelkezésére álltak, a harmadik a család részére, továbbá volt konyha, ebédlő és éléskamra. Durva cserépanyagból emelték, nád tetővel, igen rossz állapotban volt. 1774. június 24-én ebbe az elhanyagolt épületbe tért be vihar és jégeső elöl az eminenciás bíboros és herceg Migazzi kíséretével együtt, Gödöllőről visszatérőleg, megvárva ebben a kényelmetlen helyzetben, több mint két órán át, a borzasztó vihar múlását. Végülis az Excellenciás grófnő, Klobusiczky Teréz, gyaraki Grassalkovich Antal gróf úr özvegye 1778-ban új, valóban méltó plébánia építését kezdte el és három év múlva be is fejezte.”

A copf stílusú plébániaház műemlék jellegű, zárt sorú, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület, mely a templommal szemben épült. Belső tere a Historia Domus leírásának megfelelően: az „az alsó térségben van három hálóhelyiség, éléskamra, konyha és ételkiosztó, a felső térségben pedig öt hálószoba.”

A helyiségek részben boltozatosak.